tuddmegazigazsagot

Összefüggés a Szcientológia és más vallások között - írta Fumio Sawada

I. BEVEZETŐ

A jelen író japán származású, és a jelen tanulmány a Szcientológiának a világ más vallásaival fennálló hasonlóságairól és eltéréseiről szól. Jelen tanulmány japán perspektívából elemzi a hasonlóságokat és különbözőségeket, és ily módon összehasonlítja a Szcientológiát a japán vallásokkal.


Japánul a vallás kifejezés az eredet tanítását, az eredet forrásának a tanítását jelenti. Ez egy japán definíció, és nem felelhet meg a nyugati definícióknak. E tanulmányhoz a japán definíciót fogjuk használni. A japán törvény szempontjának megfelelően hozzátehetjük, hogy ahhoz, hogy egy vallásos szervezet vallás legyen, terjesztenie kell a tanításokat, vallásos szertartásokat kell végeznie, és tanítania kell az egyházközség hívőit is. A Szcientológia ellátja mindezeket a feladatokat, ahogyan azt a következő oldalakon körvonalazzuk.


Egy „Vaká"ónak nevezett 31 szótagos japán versben az áll, hogy sok ösvény van a hegy lábánál, de a hold látványa a csúcsról ugyanolyan. Ez egy régi költemény, és időrendben megelőzi a kereszténység Japánba való megérkezését. Főleg Japán két fő vallására, a sintó vallásra és a buddhizmusra vonatkozik, ahol az hangzik el, hogy ugyanúgy végzed, nem számít, hogy melyik felekezethez tartoztál. Az állítás lényege az volt, hogy mi értelme van a veszekedésnek? Fontosabb azonban, hogy amikor oly sok a hasonlóság a vallások között, miért éppen a különbözőségekre összpontosítsunk?


A Szcientológia vallás viszonylag ismeretlen Japánban, bár számos könyvtár rendelkezik olyan Szcientológia könyvekkel, amelyeket nemcsak az alapító, L. Ron Hubbard, hanem maga a Szcientológia Egyház írt. A jelen író, miután 30 könyvet elolvasott a témában, úgy véli, hogy bárkinek, aki többet kíván tudni e témáról, ajánlhatja e könyvek elolvasását.

Course-Room


II. MI A SZCIENTOLÓGIA?


A Szcientológia eredete az 1930-as évekre nyúlik vissza, amikor L. Ron Hubbard, az az amerikai, aki a Szcientológia alapítója lett, elutazott Keletre, és feltette magának a kérdést, hogy az ember miért él olyan nyomorúságos életet. Amikor fiatal ember lévén megkérdezte, hogy az ember honnan jött és merre tart, senki sem tudta a kérdéseit megválaszolni.


1950-ben Hubbard úr egy könyvet írt az általa Dianetikának (jelentése: „az elmén keresztül”) nevezett témában, amely az elme területén végzett korai kutatásait foglalta össze. A Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című könyv igen népszerű volt, hamarosan közönségsiker lett, és több mint 17 millió példány kelt el belőle. Amint a Dianetika mozgalom kiterebélyesedett, és a kutatás az értelem felől a lélek felé fordult, egy másik téma született meg – a Szcientológia –, és 1954-ben az Egyesült Államokban megalakult az első Egyház. A Dianetika röviddel ezt követően jutott el először Japánba, de az első hivatalos Szcientológia misszionáriusi terjeszkedés 1962-ben történt, és ez a Szcientológia japán történetének tényleges kiindulópontja. A Szcientológia témájában zsúfolt nézőtér előtt 1962. szeptember 10-én tartották meg az első hivatalos előadást.


A „Szcientológia” szó a „szó legteljesebb értelmében ismerni” jelentésű latin scio, és a „tanulni” jelentésű görög logos szóból származik.


A Szcientológia – A gondolkodás alapjai című könyvben Hubbard úr azt fejtegeti, hogy a téma ténylegesen a pszichológia gyökereiből származott, de meg kell jegyeznünk, hogy nem a jelenlegi, hanem a régebbi pszichológiáról van szó, ahogyan azt a világ vallásaiban tanították, még mielőtt a múlt században megszüntették volna a tanulmány szellemi lényegét.


A pszichológia szó szerint a „lélek tanulmányozását” jelenti. A mai pszichológia elveszítette ezt az értelmet, és többé már nem jóhiszemű tanulmányozási területként tanulmányozza vagy ismeri el a lelket. Ebben az értelemben a Szcientológia igen eltérő, mivel a lelket tanulmányozza, ahogyan a világ legnagyobb vallásai is.


A vallások általában elfogadják, hogy az emberi lélek a jelen világmindenség nagy „életerejével” kapcsolatos. A „lélek” szót azonban nehéz definiálni. Néhányan azzal érvelnek, hogy a lélek valójában az emberi elme, a Szcientológiában azonban a „lélek” kifejezés „önmagát” szokta jelenteni, és ez sokkal többet jelent, mint csak az értelmet. Egy japán sintó vallásban, a Szeicso-no-le-ben, ezt úgy fejezik ki, amit „az Isten gyermekének” fordíthatnánk le. Ez a „hime” vagy „hiko” japán szavaknak felelne meg. A Szcientológiában Hubbard úr megalkotta a thetán szót a görög lélek szóból, mivel ezt a fogalmat egyetlen más létező szó sem tudta teljesen leírni.


A vallás számára nem új dolog, hogy új szavakat alkotnak az olyan új fogalmak magyarázatára, amelyeknek még nincs meglévő elnevezése. Japánban Kobodaisi Mester, a Singon (egy igen régi, nagy, hagyományos ezoterikus buddhista felekezet) megalapítója sok olyan szót alkotott, amelyeket ki kellett fejleszteni ahhoz, hogy a vallást gyakorolni lehessen.


Ugyanakkor a Szcientológiában mégsem alkottak új szót az isten fogalmára. Bár az isten fogalmának meghatározása nem része a Szcientológia tanulmányoknak, és a tagoknak meglehetnek a saját elképzeléseik arról, hogy mi lehet ez a fogalom, és az arra használt szavaik a következők: „Legfelsőbb Lény”, a „végtelen”, „mindenek mindensége”, „a világmindenség teremtője” és természetesen „Isten”.


Néhány más vallástól eltérően a Szcientológiának nincs konkrét hittétele az isten fogalmáról, hanem inkább lehetővé teszi a személy számára, hogy ő alakítsa ki saját megértését arról, hogy az hogyan illik bele a világmindenségbe és a dolgok természetébe. Innen következik a hit. Következésképpen úgy tűnik, hogy a Szcientológia hallgatói nemcsak különböző szakmákból és nemzetiségekből, hanem igen különféle vallási hátterekből kerülnek ki. Az, hogy az ember egynél több vallás tagja, igen gyakori jelenség Japánban és a Keleten. Ebben a hagyományban a Szcientológia egyes japán diákjai ugyancsak nem adják fel egyéb vallásaikat, hanem ahogyan ebből a jelen sorok írója következtethet, a Szcientológia tanulmányozását arra fordították, hogy megerősítsék korábbi vallásos elkötelezettségüket és Istenbe vetett hitüket. Ez kissé hasonló ahhoz, amit a viszonylag új sintó vallásban, a Szeicso-no-le-ben is gyakorolnak, amely követőkkel rendelkezik a buddhista, a keresztény és egyéb hitvallások táborából is.

 

III. A SZCIENTOLÓGIA ÉS ANNAK MÁS VALLÁSOKKAL FENNÁLLÓ KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATA


A vallások általában elfogadják, hogy az emberi szellem az univerzum „életerejével“ van kapcsolatban. Egyesek azt is állítják, hogy a szellem maga az elme. De a Szcientológiában a „szellem“ a „saját magad“-at jelenti, és ez sokkal többet jelent, mint csupán egy elmét.


A Szcientológia egyértelmű hasonlóságot mutat a buddhizmushoz, olyannyira, hogy Hubbard úr egyszer feltette a kérdést a buddhista vezetőknek Ázsiában, hogy lehetséges volna-e, hogy ő legyen a Metteya, akit Buddha jövendölt meg. Amikor a halálán volt, Gautama Buddha azt mondotta a követőinek, hogy a jövőben egy Buddha fog eljönni, hogy befejezze az általa elkezdett munkát, és őt Metteyaként ismerik. Az, hogy vajon Hubbard úrnak kell-e megvalósítania a nagy Sziddhártha emberbaráti szándékait, csak az idő tudja megmondani. A jelen tanulmánynak nem az a célja, hogy megválaszolja a Hubbard úr által feltett kérdést. A jövendölések valóra válása azonban egy másik közös nevező a többi vallással, legyenek azok nagyok vagy kicsik.


Az első könyv, amelyet a jelen sorok írója elolvasott, a Szcientológia: A gondolkodás alapjai volt. E könyv olvasásakor jelen sorok írója azonnal arra gondolt, hogy mennyire hasonló a tartalma a sintó vallásokéval. Kifejezetten az a vélemény jelenik meg, hogy az élet csak látszólagosság, és hogy a fizikai világ ténylegesen a látszólagos világ, ahol csak az érzékekkel lehet látni. Ez nagyon hasonló Maszaharu Tanigucsi Mesternek, a szeicso-no-le alapítójának tanításaihoz. (Tanigucsi Mester azon négy személy egyike, aki leírta a Világmindenség történetét az umotó /Japán egy másik sintó vallása/ Szent Mestere, Oniszaburo Degucsi számára.) Az umotó és a szeicso-no-le viszonylag újkeletűek a japán történelemben, mivel az umotó a múlt század végén, a szeicso-no-le pedig az 1920-as években jött létre.


A buddhizmusban az „élet látszólagosságának” ugyanez a gondolata nyer kifejezést a „Siki szoku, Ku szoku ze siki“-ben, ami egyszerűen azt jelenti, hogy bármi, ami az öt érzékkel felfogható, az egyszerűen semmiség vagy üresség. A buddhisták azt is fenntartják, hogy az ember világmindenségei csak az értelem megnyilvánulásai. Természetesen a buddhizmusnak sokkal mélyebb értelme is van, ugyanúgy, mint a Szcientológiának.


Az életről és az értelemről szóló egyéb magyarázatok is hasonlóak egyes sinto hiedelmekhez, például az, hogy a tapasztalás emlékei egy hártyaszerű memóriában kerülnek rögzítésre, ahol minden egyes képkeret lemásolja az eseményeket az adott személy számára. Ez ismét hasonlóságokat mutat a szeicso-no-le-val. A Szcientológiában azonban van egy nagyon fontos kifejezés, és ez a theta. A Jui–itszu Sintoban az erre megfelelő kifejezés a „Világmindenség Nagy Életerejét” jelenti. Ez általános Hakke Sintonál is, aki a Meidzsi restauráció idejéig a Császári Ház vallási szertartásaiért volt felelős. Később ugyanez a fogalom lett újabb sinto vallások alapja, mint például a Máhikárié, amely a háború után virágzott.


Az olyan személy fogalma, aki korábban is élt, régi, és a nyugati vallások is teljes mértékben elfogadják. A Szcientológia elmélete és gyakorlata ezen a fogalmon alapul, vagyis hogy az ember egy szellemi lény – amelyet Hubbard úr thetánnak nevezett –, és hogy az ember vissza tud emlékezni a múltbeli életeire, és – mivel szellemi lényről van szó – a múltbeli cselekedetei meghatározzák a jelenbeli helyzetét. Több, mint 180 000 vallásos testület van Japánban, és azt várnám, hogy ezt a fogalmat a többségük ilyen vagy olyan módon magáévá teszi. Természetesen ez a fogalom nem csak Buddha idejére, hanem a Védák korára, a nagy indiai vallások forrására is visszanyúlik.

 

IV. A SZCIENTOLÓGIA GYAKORLATA – AZ AUDITÁLÁS


A Szcientológia központi gyakorlatát auditálásnak nevezzük, a latin audire szóból, amely meghallgatást jelent. Az auditor („valaki, aki meghallgat”) által feltett kérdésekre válaszoló személy a maga számára a szellem és a lélek magasabb rendű állapotát, valamint a testi pszichoszomatikus bajok gyógyulását teremti meg. Ez nagyon gyakori néhány újabb, a Jui-itszu Sinto ágból származó sintó vallásnál is, melyek eredete Japánban az 1400-as évekre nyúlik vissza.


A Szcientológia gondolata Hubbard úr korai kutatásával vette kezdetét az 1930-as években, amely megegyezik azzal az időponttal, amikor az újabb sinto vallások az alkalmazható vallási gyakorlat eszközeit keresték a lélek gyógyításához. Az auditálás 1950-ben az USA-ban kezdődött, amikor kiadták a Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya című könyvet. Ebben a könyvben Hubbard úr körvonalazza, hogy az ember hogyan érheti el a Clearnek nevezett állapotot – vagyis azt, hogy megszabaduljon az úgynevezett reaktív elmétől. Ez a buddhizmusban a „Szatori”, sőt inkább a „Naikan” állapotához hasonlítható. Némely sintó vallásban a személy egy tanító irányításával meditál a gyerekkori élményein vagy a múltbeli életein, hogy ezzel megismerje mostani állapotát. Az auditálás, amely szintén az embernek a múltjáról való elmélkedéseként írható le – legyen szó a gyerekkorról vagy az elmúlt életekről –, ugyancsak ugyanezt a véleményt és megértést alakíthatja ki az ember jelenlegi életkörülményeiről.


Az auditálás lebonyolításának módját az a személy sajátítja el, aki az Akadémiáknak nevezett Szcientológia tanulótermekben tanul. Ott egy felügyelő irányításával a diák elolvassa és begyakorolja az auditálás technikáit. Az auditálás az a gyakorlat, amelynek révén ez a képzett auditor olyan személlyel, aki még nem Clear, megválaszoltat a múltjára vonatkozó kérdéseket. Az ezen auditálásban részesülő személyt „preclear“-nek nevezzük, mivel ő még nem Clear. Amint a preclear válaszol az auditor által a részére feltett kérdésekre, stressztől való mentesülést, jobbulást és lelki nyugalmat, valamint általános szellemi jólétet tapasztal. Az a képzési idő, amíg az ember szakavatott auditorrá válik, váltakozó, néhány hónaptól évekig is eltarthat az előmenetel és a pontosság azon szintjétől függően, amelyet az auditor elérni igyekszik.

auditing session

Az umotó vallásban a „Naikan” gyakorlását még mindig használják a fiatalkori bűnözők rehabilitálásánál, s ez a regionális kormányzat ajánlásához vezetett. Hasonló módon a Szcientológia is rendelkezik egy rehabilitációs programmal a fiatalkorúak számára, s ezt a világ számos részén alkalmazzák. Természetesen a Naikan és az auditálás hasonló elemekkel is rendelkezik, de alapvetően eltérőek. Ez azonban olyan példa, amely azt mutatja, hogy két vallás ugyanazt a problémát két eltérő kultúrából közelíti meg, és olyan válaszokat kapnak, amelyek egyértelmű hasonlóságokkal bírnak. Az auditálásnál az ember részletesen elmondja az auditornak, hogy mit talált zavarónak a múltbeli életében, míg a „Naikan” esetében az ember maga elmélkedik egy tanító gondoskodása mellett. A végeredmény mindkét esetben a szellemi, lelki viselkedésben bekövetkező jobbulás és az etikai magatartás újjászületése.


A „Szin-Szo-Kán“-nak nevezett szeicso-no-le gyakorlatban a személyt betanítják arra, hogy szembenézzen a múltjával. Ez is hasonlóságot mutat az auditálással. Az embernek mindkét gyakorlatban szembesülnie kell a múltjával.


A Szcientológia fokokra osztott utat kínál a megvilágosodáshoz, amelyet a Teljes szabadsághoz vezető Hídnak nevezünk. Az ezen a Hídon való végighaladás eredménye – amit úgy érünk el, hogy auditálásban részesülünk, és megtanuljuk az auditálás módját – nemcsak egy nagy megvilágosodás, hanem egy szellemi létezési forma is, amely a „Csin-Kon-Ki-Sin“-hez, a sintó vallás nagy titkához hasonlítható, ami azt jelenti, hogy „meg kell békíteni az ember lelkét úgy, hogy vissza tudjon térni egy Isteni állapotba”. Ez is nagyon hasonló gondolat. Ezt különböző sinto vallások gyakorolták, idesorolva a Hakke Sintot is, amelyet 1025-ben alapítottak.


Az emberek állapotának javítása a természetes lelki gyógyítási módszerekkel nem ismeretlen gyakorlat a japán vallásokban, csakúgy mint néhány egyéb vallásnál. Az olyan japán vallások, mint a szeicso-no-le, a szekai-kiuszei-kio, a sinto-tenkokio, az ananai-kio és mások mind érdekeltek az olyan gyakorlatokban, amelyek létrehozzák a Csin-Kon-Ki-Sin állapotát. A követők száma 20 milliót tesz ki. Jóllehet a technikáik eltérőek lehetnek, a céljaik és célkitűzéseik közvetlen hasonlóságot mutatnak a Szcientológia auditálási gyakorlatához, és fokról fokra felviszik tagjaikat a Teljes Szabadsághoz vezető Hídra.


Más nagy világvallások is leírnak ilyen állapotokat. Az iszlámban találjuk az „Imam Zamam” kifejezést, amely olyan megvilágosodott személyt jelent, aki teljesen fel tudja fogni a Szent Koránnak mind a hét értelmét.


A keresztény gyónásban az embernek szintén szembesülnie kell a múltjával. Ez ismét hasonlít a Szcientológiára, amely szintén szolgáltat gyóntatási eljárásokat. A személy ilyenkor visszatekint a múltjára, az auditor segítségével szembesül azzal, és meggyónja. Az eredmény ugyanaz mindkét hitvallásnál – a lélek jobbulása és újjáéledés az életben.


Ez teljes körben ismét Buddha jövendöléséhez visz el bennünket, aki megjövendölte, hogy egy napon Metteya meg fogja szabadítani az embert attól, ami visszatartja őt. Japánban a metteya prófécia eltér a pali próféciától. Itt a prófécia nem annyira abból áll, hogy egy személynek szükségszerűen vissza kell térnie, hanem inkább abból, hogy a jövendölés szerint meg tudja találni a szellemi állapothoz való visszatérés módját. Japánban sok vallás várt az ilyen események kialakulására, a buddhista és a sintó vallás egyaránt. A Szcientológiának megvan az eszköze arra, hogy az embert a szellemi, lelki képessége tényleges szintjére emelje fel. Japán olyan ország, ahol a vallások hangsúlyt fektetnek arra, hogy emeljék az ember szellemi, lelki képességét. Japán szempontból a Szcientológia valójában hasonló a már ott található vallásokhoz.

 

V. SZERTARTÁSOK


A vallás nem lenne teljes szertartások nélkül, és a Szcientológiának van egy A Szcientológia egyház háttere és szertartásai című könyve, amelyet a Szcientológia egyházak lelkipásztorai használnak gyászszertartásokhoz, esküvői szertartásokhoz és az újszülött köszöntésére, hogy csak néhányat említsünk a Szcientológia szertartásai közül. Nyugaton vasárnapi istentiszteleteket is tartanak.

 

VI. KÖVETKEZTETÉS


Következtetésképpen az ember csak arra a döntésre juthat, hogy a Szcientológia vallás. Több hasonlóságot mutat a japán vallásokhoz, mint a nyugati vallásokhoz, és ezért – mivel nem hasonlít más főbb vallásokhoz – nyugaton félreértelmezhetik. Mindemellett a Szcientológia nemzetközi vallás; nagyon hasonló a Japánban fennálló vallásokhoz, melyek 20 millió hívővel rendelkeznek.


Szeretném még bemutatni az igen tisztelt akadémikus vallástudóst és az Oxfordi Egyetem nyugalmazott tagját, Bryan Ronald Wilsont. Ő nagyon részletes tanulmányt írt a Szcientológiáról, és én nagyon tudom ajánlani ezt a tanulmányt további olvasmányként, hogy nyugati tudományos szempontból további részleteket tudjunk meg a Szcientológiáról.


Fumio Sawada

A Jui-itszu Sinto titkok nyolcadik őrzője


Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.


Kérjuk rakja össze egere segítségével a jobb felső sarokban látható képet. A kép darabjainak nem szükséges tökéletesen illeszkednie!
twth önkéntes-lelkészek drogmentes-világért  narconon fiatalok-az-emberi-jogokért CCHRlogoblack criminon alkalmazott-oktatastan
Az út a boldogsághoz Önkéntes lelkészek A Drogmentes Világért Alapítvány Narconon Fiatalok az emberi jogokért Emberi jogok Criminon Alkalmazott oktatástan