tuddmegazigazsagot

Az Európai Emberi Jogi Bíróság határozata - Oroszország

A MOSZKVAI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ MÉRFÖLDKŐ JELENTŐSÉGŰ PERT NYERT AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁGON

Az Európai Tanács jogszabálya 46 ország 800 millió állampolgára számára biztosítja a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát

Az Európai Emberi Jogi Bíróság 2007. április 5-én egyhangú, mérföldkő jelentőségű határozatot hozott, melyben fenntartja „a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát”, nemcsak a Szcientológia Egyház tagjai, hanem az Európa Tanács által képviselt 46 ország 800 millió állampolgára számára. Azzal, hogy a bíróság a Moszkvai Szcientológia Egyház javára döntött az orosz állammal szemben, ezáltal fenntartotta az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Egyezményét (ECHR), amely ezek védelmét mondja ki (különösen a 9. és 11. paragrafusban: A gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadsága, illetve A gyülekezés és szerveződés szabadsága) melyet 1950-ben fogadott el az Európa Tanács.

Church Chatedral_Russia

Ez a per közel egy évtizeden át tartott.     A Moszkvai Szcientológia Egyházat 1994. január 25-én bejegyezték mint hivatalosan elfogadott vallásos szervezetet, azután 1997-ben, egy új vallásügyi törvény elfogadását követően újabb bejegyeztetésre szólították fel.    Az új törvény önkényesen olyan helyzetbe hozta a felperest, hogy lehetetlen legyen megfelelnie az elvárásoknak, és két orosz kormányszervvel csatározzon.

Azzal, hogy az ügyet az Európai Emberi Jogi Bíróság elé vitte – ahol számszerűleg a legtöbb ember jogait képviselik, ezért a világ legfontosabb emberi jogi bíróságának mondható – az Egyház kivívta a gondolat és lelkiismeret szabadságát minden egyes ember számára, aki Grönland és Oroszország legkeletibb pontja között él.

A CSATA

Oroszország 1997. október 1-jei „Vallási törvénye” minden olyan szervezettől megkövetelte az újabb hivatalos bejegyzést, amelynek korábban már jogi státuszt, jogi személyiséget adtak (a Szcientológia esetében ez 3 évvel korábban már megtörtént). Minden alapító okiratot újra be kellett nyújtani az Igazságügyminisztériumnak.

Öt évvel és tizenegy bejegyzési kérelem benyújtásával később, miután a Moszkvában található Igazságügyminisztérium rendszeresen szembefordult a Nikulinszkij Kerületi Bíróság határozataival, és arra kötelezte a Moszkvai Szcientológia Egyházat, hogy újabb és újabb beadványokat nyújtson be, hogy bejegyezzék. Végül az egyház az EU Emberi Jogi Bíróságához fordult.

A Bíróság a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország (periratszám 18147/02) perben elutasította a Moszkvai Városi Bíróság elutasító határozatát arra vonatkozóan, hogy bejegyezzék a Moszkvai Szcientológia Egyházat mint vallási szervezetet. A per során a Bíróság úgy találta, hogy az orosz hatóságok megpróbáltákmegtagadni a Szcientológia Egyház (tagjainak) alapvető jogait, különösen az ECHR 11. §-ban foglaltakat (gyülekezés és szerveződés szabadsága), különösen a 9. § fényében értelmezve (a gondolat, a lelkiismeret és a vallásszabadsága), amikor nem volt hajlandó újra bejegyezni a Moszkvai Szcientológia Egyházat.

A Bíróság ezen felül megítélt az Egyháznak 10.000 eurót nemvagyoni jellegű kár megtérítéseként, valamint 15.000 eurót perköltségként. Ez a döntés közvetlen alkalmazást jelent, és alapvetően fontos precedenst és jogi követelményeket támaszt egész Európa és Eurázsia számára, minden vallással kapcsolatosan.

MIÉRT VOLT MINDEZ A KÜZDELEM?

Az, hogy az új Vallási törvény alapján megtagadták a Moszkvai Szcientológia Egyház bejegyzését, azt jelentette, hogy jogi entitásként veszélynek tették ki azt. A vallási szervezetként való bejegyzés hiánya ugyanis lehetetlenné tette a következőket: fenntartani és működtetni oktatási intézményeket, teológiai iskolát, birtokolni és fenntartani vallási célú épületet, jótékonysági tevékenységet végezni, nem biztosított jogot ahhoz, hogy beszerezzen, az országba behozzon és terjesszen vallási irodalmat, illetve más országból meghívni vallási előadókat.

A BÍRÓSÁG DÖNTÉSE

A bíróság döntése megerősíti azt a régóta hangoztatott álláspontot, hogy az Európai Egyezményben foglalt szabadságjogok a társadalom minden egyes tagját megilletik, és hogy a vallásszabadság a demokrácia sarokköve:

„A Bíróság utal a lezárt ügyek alapján hozott törvényre, abban az értelemben, amint az a   9. §-ban le van fektetve, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága az egyik alapköve egy ‘demokratikus társadalomnak’, ahogyan azt az Egyezmény értelmezi. Ez a vallási perspektíva az egyik legalapvetőbb elem, hiszen az egyes emberek meggyőződését érinti, a hívőkét, és az ő elgondolásukat az életről, de ez fontos az ateisták, az agnosztikusok, a szkeptikusok és a közömbösek számára is. A pluralizmus elválaszthatatlan a demokratikus társadalomtól, amelyet évszázadok alatt sikerült kivívni, sőt az a feltétele.”

Ez az átfogó megközelítés jellemzi a Bíróság gyakorlatát, ahogyan az alapvető emberi jogok felől közelíti meg azt, hogy az Európai Közösségben hogyan kell kezelni a vallási kérdéseket - „fontos fenntartani a valódi vallási pluralizmust, mivel az alapvető ismérve egy demokratikus társadalomnak”. Hasonlóképpen hangsúlyozta a bíróság annak fontosságát, hogy fontos „a sokféleség, a tolerancia, a széles látókör, mert ezek nélkül nem marad fenn egy demokratikus társadalom”. A Bíróság aláhúzta azt is, hogy a vallási entitások szervezett formákban jelennek meg, az autonóm vallási közösségek létezése elengedhetetlen a pluralizmus fenntartásához egy demokratikus társadalomban, tehát ez olyan kérdés, amely a 9.§ lényegét érinti.”

A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország döntés mérföldkő jelentőségű határozat, amely egész Európában hatással van a lelkiismeret szabadságára. A döntésnek kihatása lesz az alapvető szabadságjogokra minden országban, amely az Európai Emberi Jogi Bíróság fennhatósága alá tartozik. Az Emberi Jogi Bíróság döntése a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország perben kiemelkedő jelentőségű mindazok szemében, akik igyekeznek komolyan venni a vallásszabadságot. Kiviláglik belőle, hogy amikor ezt az alkotmányos alapjogot megpróbálják korlátozni, akkor azt csakis az Európai Emberi Jogi Egyezményben
lefektetett feltételek maximális figyelembe vételeével tehetik. Magyarországon is történtDr. Szikinger kísérlet az orosz vallásellenes törvényhez hasonló szabályozás bevezetésére (az újra bejegyeztet és vagy a vallási státusz megszüntetése iránt). A törvényjavaslatot nem fogadták el, de a vallásszabadság önkényes korlátozását célzó szabályok nem tűntek el. Az adatvédelmi biztos azt indítványozta, hogy változtassák meg az auditálást, miközben elismerte, hogy ez a tevékenység alapvetően vallásos természetű. Emellett kifejezte egyet nem értését a Magyarországi Szcientológia Egyház dokumentumaival. A strasbourgi döntés remélhetőleg minden állami szereplő számára világos üzenet lesz arra vonatkozóan, hogy a Szcientológia is vallás, amelynek követői szintén rendelkeznek azzal a joggal, hogy egyházzá szerveződjenek, illetve egyéb közösségeket hozzanak létre. Ez a jog kizárja azt, hogy a hatóságok bármilyen módonkorlátozzák azt, hogy a törvények adta keretek közt a szcientológusok vallásukat gyakorolják.

Dr. Szikinger István, alkotmányjogász

Forrás: Ember és Szabadság 6. szám

  

A NEMZETKÖZI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ SAJTÓKÖZLEMÉNYE
AZ EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG HATÁROZATÁRÓL


Az Emberi Jogok Európai Bíróságának példamutató döntése Moszkvai Szcientológia Egyházról Európa legmagasabb szintű bírósága megerősítette a Szcientológia vallási elismerését.

Jogerőssé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2007. április 5-i egyhangú ítélete, melyben a bíróság elvetette Moszkva város önkormányzatának döntését, amely megtagadta a Moszkvai Szcientológia Egyház egyházi szervezetként való bejegyzését.

Mivel az orosz hivatalos szervek nem fellebbeztek a döntés ellen, az ítélet precedens értékűvé vált, megerősítve a szcientológusok, illetve az összes többi vallás követőinek vallásszabadsághoz és szervezetalapításhoz fűződő jogát az Európai Tanács mind a 47 országában.

A bírósági határozat megállapítása: „Azzal, hogy megtagadták a Moszkvai Szcientológia Egyház bejegyzését, a moszkvai hatóságok nem jártak el jóhiszeműen, és feladták semlegességüket és pártatlanságukat a bejegyzéséért folyamodó vallási közösséggel szemben. Az előbbiek értelmében a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a folyamodó vallásszabadsághoz és szervezetalakításhoz való jogának megtagadása nem volt indokolt. Ez az Egyezmény 11. cikkelyének megsértése, figyelembe véve a 9. cikkelyt.”

Jelena Szajcseva, a Moszkvai Szcientológia Egyház szóvivője elégedetten nyugtázta a bíróság határozatát: „Ez a döntés nemcsak a Szcientológia egyházak jogait erősíti meg, hanem az Európában megtalálható összes többi vallási közösség jogainak védelmében is újabb fontos precedenst teremt.”

Oroszország más részein a szentpétervári, szurguti és nyizsnyekamszki Szcientológia egyházak esetén is hasonló bírósági ügyek vannak folyamatban az Emberi Jogok Európai Bíróságán az ezek bejegyzése során mutatott hátrányosan megkülönböztető bánásmód kapcsán.

A Szcientológia vallást L. Ron Hubbard alapította. Az első egyházat 1954-ben alapították meg az Egyesült Államokban. Azóta az egyház 163 országban több mint 7500 egyházzal, misszióval és csoporttal, illetve több mint tízmillió tagra bővült. Oroszországban több mint 40 Szcientológia egyház és misszió található Szentpétervártól Vlagyivosztokig.

További információk a Szcientológiáról: www.scientology-moscow.ru vagy www.szcientologia.org.hu.

 

Az Európai Emberi Jogi Bíróság döntését ezen a linken tekintheti meg eredeti angol nyelven.

Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.


Kérjuk rakja össze egere segítségével a jobb felső sarokban látható képet. A kép darabjainak nem szükséges tökéletesen illeszkednie!
twth önkéntes-lelkészek drogmentes-világért  narconon fiatalok-az-emberi-jogokért CCHRlogoblack criminon alkalmazott-oktatastan
Az út a boldogsághoz Önkéntes lelkészek A Drogmentes Világért Alapítvány Narconon Fiatalok az emberi jogokért Emberi jogok Criminon Alkalmazott oktatástan