tuddmegazigazsagot

Oroszország

 

A Szcientológia Egyház nyilatkozata a moszkvai regionális ügyészség 2012. március 20-án hozott döntésével kapcsolatban, amely a Szcientológia bizonyos vallási írásait érinti.

Church-of-Scientology-Moscow-Opening

A Szcientológia Egyház felháborítónak találja a moszkvai regionális ügyészség határozatát. Nem ez az első eset, hogy Oroszország szélsőséges törvényeit olyan módon juttatják érvényre, amely sérti a vallási kisebbségek alapvető emberi jogait.

A bizonyítékok alapján a mondvacsinált határozat létrehozásához az ügyészség olyan anyagot vett alapul, amely még csak nem is a szóban forgó ügyről szólt. Ráadásul az ügyet kezelő bíró kapott már feljelentést az üggyel kapcsolatos iratok meghamisítása miatt. Ilyen döntések miatt ugyanazon a napon, amikor a moszkvai regionális ügyészség meghozta a határozatát, a United States Commission on International Religious Freedom (USCIRF) (Egyesült Államok Bizottsága a Nemzetközi Vallásszabadságról) kiadta a 2012. évi jelentését, amelyben elítélte, hogy a törvénnyel visszaélve „békés vallási csoportok és egyének ellen” használták azt, például a Jehova Tanúi, a szcientológusok és a muzulmán vallási tudósok ellen. Ez bizonyíték arra, hogy Oroszországban visszaszorítják az alapvető szabadságjogokat.

Az ENSZ emberi jogi bizottsága szintén kifejezte aggodalmát a szélsőséges törvény önkényes alkalmazása miatt, amivel vallási irodalmat próbálnak cenzúrázni és elnyomni.

Az egyház sikeresen megakadályozta a korábbi alkotmányellenes kísérleteket, amelyek során megpróbálták ezt a törvényt a vallási művek betiltására felhasználni, és folytatni kívánja a döntés megkérdőjelezését. Ebből a célból a Legfelsőbb Bírósághoz fog folyamodni, és – amennyiben szükséges – az Európai Emberjogi Bírósághoz is, ahol két esetben is egyhangú döntéssel nyert, amikor Oroszország megsértette a szcientológusok emberi jogait.

Az L. Ron Hubbard által írt Szcientológia könyvek és előadások békés vallási művek. Ahhoz, hogy megértsük ezen döntések abszurditását, tudnunk kell, hogy ezek a művek nemzetközi szinten rendkívül népszerűek, mivel közel 100 millió példányban keltek el több mint 160 országban csak az elmúlt öt évben és 50 nyelven. Ezek a művek világszerte megtalálhatóak a közkönyvtárakban.



A Moszkvai Szcientológia Egyház ügyében korszakalkotó döntés született a vallásszabadságot illetően az Európai Emberi Jogi Bíróságon


Európa legmagasabb szintű bírósága bona fides vallásnak ismeri el a Szcientológiát

Az Európai Emberi Jogi Bíróság 2007. április 5-én korszakalkotó döntést hozott a Szcientológia vallás ügyében, mellyel megvédte a szcientológusok, valamint a Szcientológia vallási szervezetek vallásszabadsághoz való jogát, 46 országban, amelyek aláírták és ratifikálták az Európai Emberi Jogi Egyezményt, amely megfogalmazza az alapvető szabadságjogokat. Ezt az Egyezményt az Európa Tanács még 1950-ben fogadta el. Azzal, hogy a Szcientológia Egyház javára döntöttek egy vitás ügyben, a Bíróság megerősített egy alapelvet, melyet az Orosz Konföderáció korábban szintén elfogadott, nevezetesen azt, hogy Európa többi országához hasonlóan fenntartja a vallásszabadságot nemcsak a szcientológusok, hanem minden vallás követői számára.

Az Emberi Jogi Bíróság a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország ügyben (beadványszám: 18147/02) elítélte azt az eljárást, hogy a Moszkvai Városi Bíróság nem volt hajlandó a Moszkvai Szcientológia Egyházat vallásos szervezetként bejegyezni. A Bíróság úgy találta, hogy az orosz hatóságok az alapvető jogok megtagadását követték el a Szcentológia Egyházzal szemben, amint az le van fektetve az Emberi Jogi Egyezmény 11-es cikkelyében (gyülekezési és társulási szabadság), továbbá ezzel a 9. cikkely fényében értelmezve megsértették a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot is, amikor megtagadták, hogy az Egyházat vallásos szervezetként újra bejegyezzék.

Egészen pontosan az Emberi Jogi Bíróság úgy találta, hogy a bejegyzési kérelem visszautasításával a moszkvai hatóságok „nem jóhiszeműen jártak el, hanem elhanyagolták azt a kötelességüket, hogy pártatlanok maradjanak az Egyház által képviselt vallási közösséggel szemben.” A Bíróság ezen kívül 10 000 eurót ítélt meg az egyháznak nem vagyoni kár kompenzálására, valamint további 15 000 eurót a jogi és bírósági eljárások költségeinek fedezésére.

Ez az ügy nagyon jelentős, mert megerősítette, hogy az Emberi Jogi Bíróság úgy ítéli meg, hogy a Szcientológia Egyház ugyanolyan vallási szervezet, mint a többi, és ugyanúgy bona fide vallási szervezetnek tekintendő az Európai Emberi Jogi Egyezmény szempontjából.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság

Az Európai Emberi Jogi Bíróságot azért hozták létre, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezményben megfogalmazott emberi jogok esetleges sérelmeit az Egyezményt aláíró országok területén megvizsgálja és orvosolja. Az Emberi és Alapvető Szabadságjogok Egyezményét az Európa Tanács tagállamai 1950-ben fogadták el.

A Bíróság feladata az, hogy érvényt szerezzen az Emberi és Alapvető Szabadságjogok Egyezményének, azáltal, hogy elbírálja az emberi jogi sérelmekkel kapcsolatos panaszokat, melyek az aláíró országokból érkeznek, akár egy aláíró ország nyújtja be a keresetet, akár az aláíró ország valamelyik polgára. Az aláíró országok vállalták, hogy a Bíróság végső döntésének eleget tesznek, azt magukra nézve kötelezőnek ismerik el, az Egyezmény 46-os cikkelye szerint. A döntésnek megfelelő végrehajtást azután a Minisztertanács ellenőrzi.

Az Emberi Jogi Bíróság döntései nemcsak arra az államra nézve irányadóak, amely szerepelt az ítéletben, hanem közvetlen jogi precedenst is teremtenek a 46 tagállam legfelső bírósági szintjei számára. A Bíróság ítélete a Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország ügyben, valamint hogy az eljárás során a Szcientológia Egyházat „vallási közösségként” kezelték, akiknek joguk van az alapvető emberi jogok között felsorolt szabadságjogokhoz, melyek az ilyen fajta közösségeket megilletik, az jelentős jogi precedenst jelent egész Európában és Eurázsiában.

Alapvető tények

A Moszkvai Szcientológia Egyház vallási szervezet, először ilyenként 1994 januárjában jegyezték be. 1997. október 1-jén egy új törvény lépett életbe a Vallási szervezetek és a lelkiismeret szabadságával kapcsolatban (Vallási törvény), ami minden vallási társulást, akik korábban megkapták a jogi személy státuszt, arra kötelez, hogy 2000. december 31-ei határidővel újrakérelmezzék a regisztrációjukat az illetékes Igazságügyi Bíróságnál, miután összhangba hozták a társulási szabályaikat a törvénnyel. Ha elmulasztják az újra regisztrációt megszerezni a határidő lejárta előtt, az az egyházat bírósági döntés általi feloszlatás veszélyének teszi ki.
A Moszkvai Szcientológia Egyház összesen 11 alkalommal folyamodott újra regisztrációért a Moszkvai Igazságügyi Minisztériumnál 1998. augusztus és 2005. május között.
A Moszkvai Egyház újra regisztrációjának megtagadása a Vallási törvény alapján az egyházat mint jogi személyiséget veszélyhelyzetbe hozta. A vallási szervezetként be-nem-jegyzés következményei az Egyház és tagjai számára igen súlyosak voltak. Az önkényes bejegyzés-megtagadás hátráltatta az Egyházat vallási tevékenységei gyakorlásában, olyan alapvető szinten, hogy sikerül-e oktatási intézményt, helyszínt biztosítani teológiai tanulmányokhoz, vallási szertartásokhoz és tevékenységekhez, jótékonysági akciók szervezéséhez, illetve hogy vallási irodalmat importáljanak, és kiadjanak, illetve külföldi előadókat meghívjanak, hogy a vallás magasabb szintjeit oktassák.
Az Egyház által benyújtott panasz vizsgálatakor a Moszkvai Nikulinszkij Kerületi Bíróság később, 2000. december 8-án azt állapította meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium elutasító döntése az egyház újra regisztrációjával kapcsolatban törvénytelen volt. Arra a következtetésre jutott, hogy alapvetően az Igazságügyi Minisztérium csak ürügyet használt elkerülendő az egyház újra regisztrációját és rámutatott, hogy jogi személyi státusz hiányában egy társulás számára nem lehetséges, hogy vallásos ceremóniák és vallásgyakorlat számára, a vallásos irodalmuk fogadására vagy terjesztésére helységet béreljen, illetve bankszámlával rendelkezzen. Azt is megállapították, hogy ez az elutasítás ellentétes a nemzetközi törvényhozással. Ez a döntés 2000. december 19-én törvényerőre emelkedett. Viszont az Igazságügyi Minisztérium ennek nem tett eleget, majd 2001. március 29-én hatályon kívül helyezte, felülvizsgálat okán. Tehát az orosz hatóságok szisztematikusan fenntartották a Moszkvai Egyház bejegyzésének elutasítását. Ezután, 2002-ben az egyház az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordult.

A Bíróság határozata

Az Emberi Jogi Bíróság úgy találta, hogy amikor az orosz hatóságok nem jegyezték be újra vallási szervezetként a Moszkvai Szcientológia Egyházat, amelyet egyébként vallási szervezetként védett volna az Európai Emberi Jogi Egyezmény 9. cikkelye, amely a vallásszabadságot biztosítja. A Bíróság megállapította, hogy amikor egy vallási szervezetről van szó, akkor „az elismerés megtagadása” nemcsak azt jelenti, hogy megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezmény 11. cikkelyét (gyülekezési és társulási szabadság), hanem a 9. cikkely fényében korlátozták a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságot is. A Bíróság megjegyezte, hogy „egy vallás követőinek vallásszabadsága magába foglalja azt az elvárást, hogy a közösség békében funkcionálhat, önkényes állami beavatkozások nélkül”. A Bíróság úgy találta, hogy a Szcientológia Egyház jogait súlyos mértékben megsértették, amikor nem jegyezték be vallási szervezetként, ezáltal korlátozták abban, hogy a céljául kitűzött vallási tevékenységek teljes körét gyakorolhassa.

Mivel a Bíróság úgy döntött, hogy a Szcientológia Egyházat vallási közösségnek kell tekinteni, és hogy az ilyen közösségnek és az egyháztagoknak biztosítani kell a 9. cikkelyben megfogalmazott jogokat, megerősítette a 9. cikkely fő pontjait, hogy azok vonatkoznak a Szcientológia vallásra, annak szervezeteire és egyháztagjaira.

„A Bíróság utal arra, hogy 9. cikkelyben megfogalmazottak, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság az egyik alappillére annak, amit „demokratikus társadalomnak” nevezünk az Egyezmény értelmében. Ez, a maga vallási dimenziójában, az egyik fő biztosítéka annak, hogy a különféle vallások követőinek személyisége kifejeződhessen, az életről való felfogásukban, és ez értékes az ateisták, az agnosztikusok, a szkeptikusok és a közömbösek számára is, mert biztosítja a pluralizmust a hit terén is. A pluralizmus pedig nem elválasztható a demokratikus társadalomtól, amelyet évszázadok során sikerült kiharcolni.”

Ez a széles látókörű megközelítés összhangban van azzal, ahogyan a Bíróság az alapvető emberi jogokat értelmezi a vallásszabadsággal kapcsolatban – „szükség van a vallási pluralizmus biztosítására, mert ez a demokratikus társadalom fogalmának alapvető eleme.” (1) 1: Manoussakis és mások kontra Görögország, (59/1995/565/651) 1996. szeptember 26., 44. bekezdés. Hasonlóképpen a Bíróság korábban is hangsúlyozta, hogy fontos a „pluralizmus, a tolerancia és a széles látókörűség, mert ezek nélkül nincsen demokratikus társadalom”. (2) 2: Manoussakis, 41. bekezdés. Amint a Bíróság hangsúlyozta, mivel a vallási tevékenységek mindig szervezeti formában történnek, „a vallási közösségek autonómiája elengedhetetlen a pluralizmus fenntartásához egy demokratikus társadalomban, tehát ez a 9. cikkely által biztosított védelemnek központi elemét képezi.” (3) 3: Metropolita Egyház kontra Moldova (44701/99) 2001. december 13., 118. bekezdés.

A Bíróság határozatában egyértelművé tette, hogy a fenti elveket a Szcientológia Egyházra vonatkozóan is alkalmazni kell, egyébként sérülne a „valódi vallási pluralizmus” szándéka, és hogy ez önkényességeket vezetne be, valamint méltánytalan diszkriminációt, amennyiben a Szcientológia Egyházat máshogyan kezelnék, mint bármely más vallási közösséget. A Bíróság ezután újra megerősítette az olyan vallási közösségek jogait, mint amilyen a Szcientológia Egyház, amennyiben ezeknek a közösségeknek menteseknek kell lenniük az önkényes állami beavatkozástól.
„Míg a vallásszabadság az egyéni lelkiismeret kérdése, szavatolnia és védenie kell mind az egyéni, mind a közösségi vallási megnyilvánulásokat, nyilvánosan is, valamint egy vallási közösségen belül is. Mivel a vallási közösségek hagyományosan szervezett formában léteznek, a 9-es cikkelyt az Egyezmény 11-es cikkelyével együtt kell értelmezni, amely védi a közösségi érdekeket az állam megalapozatlan beavatkozásaival szemben. Ebből a szempontból a hívek joga a vallásszabadsághoz, amely magába foglalja a vallás megvallásának jogát, azt is magával kell vonja, hogy a hívek szabadon társulhatnak egymással, önkényes állami beavatkozástól mentesen. Valójában a vallási közösségek autonómiája elengedhetetlen a pluralizmus fenntartásához, amely a demokratikus társadalom alapja, tehát ez nagyon lényeges védelem, melyet a 9-es cikkely biztosít. Az állam semlegességének és pártatlanságának követelménye, ahogyan azt a Bíróság esetjoga rögzíti, összeférhetetlen azzal, hogy állami szervek vallási meggyőződéseket értékeljenek.”

Az Emberi Jogi Bíróság határozata a Moszkvai Szcientológia Egyház ügyében úgy ítéli meg, hogy az állam nem avatkozhat bele önkényesen a vallási ügyekbe, és szigorúan tilos számukra az, hogy olyan vallásos anyagokat értékeljenek vagy átértelmezzenek, amelyeket a vallás követői, illetve olyan vallási közösségek, mint a Szcientológia Egyház, érvényesnek tekintenek. Bármiféle kísérlet arra, hogy a Szcientológia hittételeit kivizsgálják, értékeljék vagy megkérdőjelezzék, megsérti azt a követelményt az állammal szemben, hogy vallási kérdésekben maradjon semleges és pártatlan.
A Bíróság azt is megállapította, hogy a vallásszabadsággal, a vallási közösségekkel kapcsolatban csakis olyan módon szabad beavatkozni, amely a „demokratikus társadalomból” következik, annak talaján áll. Megjegyezték, hogy az államhatalom beavatkozása csak „visszafogottan”, „szigorúan megfogalmazott szabályok alapján” történhet, csakis „meggyőző és valóban szükséges indokok alapján”, csak „nyilvánvaló társadalmi érdekek indokolhatják a korlátozást” ezeknek az alapvető szabadságjogoknak a tekintetében. A Bíróság hangsúlyozta, hogy az államnak „korlátozott a mozgástere az értékelésben, és ez szigorúan szabályozva van, mind törvényhozási, mind törvényalkalmazási téren”. Az a fajta önkényes eljárás, melyről ebben az esetben szó volt, nem felelt meg ezeknek a követelményeknek.
A Bíróság továbbá nem adott helyt a kormányzat olyan állításainak, mint hogy a Moszkvai Szcientológia Egyház bejegyzésének megtagadása nem képezte az egyházhoz tartozók alapvető jogainak korlátozását, hiszen a közösség nem szűnt meg, hanem folytatta működését. Ehelyett a Bíróság ugyanazt állapította meg, amit az Üdvhadsereg Moszkvai Csoportja kontra Oroszország esetben is talált, azaz hogy a Moszkvai Szcientológia Egyház nem tudta teljes mértékben végezni vallási tevékenységeit.
„A Bíróság már korábban foglalkozott egy hasonló esettel, amikor egy vallási szervezet társulási jogába és vallásszabadsághoz való jogának gyakorlásába az állam beavatkozott, amennyiben a Vallási törvény korlátozott egy vallási szervezetet abban, hogy tevékenységeinek teljes körét gyakorolhassa, azon az alapon, hogy nem rendelkeznek jogi személyiséggel (Üdvhadsereg Moszkvai Csoportja kontra Oroszország eset). Ezek a megállapítások ebben az esetben is helytállóak.”

Hasonlóképpen, az Emberi Jogi Bíróság úgy találta, hogy a kormányzat lépései korlátozták a Szcientológia Egyház szabadságjogait, a gyülekezési és társulási szabadság, valamint a vallásszabadság terén.
„A Bíróság kifejtette álláspontját azzal kapcsolatban, hogy amikor a helyi hatóságok megtagadják azt, hogy egy csoportnak jogi személyiséget adjanak, az akár a társulási szabadság megsértését is jelentheti. Amikor egy vallási szervezetről van szó, akkor az elismerés elutasítása a 9. cikkelyben megfogalmazott vallásszabadság megsértését is kimerítheti. A hívek joga a vallásszabadsághoz azt is magába foglalja, hogy a közösség békében működhet, önkényes állami beavatkozások nélkül.”
A Bíróság ezután arra a következtetésre jutott, hogy „A fenti tények fényében a Bíróság azt találta, hogy a Moszkvai Igazságügyi Minisztérium által adott indokolásnak, hogy miért tagadják meg az újra bejegyzést az Egyháztól, melyet a moszkvai bíróságok is átvettek, nem volt törvényi alapja. Ebből az következik, hogy a moszkvai hatóságok nem jóhiszeműen jártak el, hanem elhanyagolták azt a kötelességüket, hogy pártatlanok maradjanak az Egyház által képviselt vallási közösséggel szemben. A Bíróság ezért úgy találta, hogy megsértették a 11-es cikkelyt, a 9. cikkely fényében értelmezve.”

Ez nem az első eset, hogy a strasbourgi szervek elismerték a Szcientológia Egyház jogát, hogy a vallásszabadságot élvezze mint szervezet, illetve egyháztagjai mint egyének. A Szcientológia Egyház korábban megjelent az Európai Emberi Jogi Tanács előtt, egy olyan esetben, mely azzal az eredménnyel zárult, hogy az egyház tagjai gyakorolhatják a vallásszabadsághoz való jogukat, a 9. cikkelyben leírtak szerint. Ld. X és a Szcientológia Egyház kontra Svédország (16 DR 109/Ecom HR 1979/). A Tanács úgy döntött, hogy a Szcientológia Egyház „mint egyház, gyakorolhatja a 9. cikkelyben foglalt jogokat, közösségként is, valamint egyéni képviselői is”. Ebben implicite benne foglaltatik az, hogy a Szcientológia lényegében bona fide vallás.
Továbbá, 2005. június 9-én az Európai Emberi Jogi Bíróság (Első szekció) kiadott egy fontos elfogadhatósági határozatot két Szcientológia Egyház bejegyzéséhez, vallási szervezetként az orosz törvények alapján. Abban az esetben, a Kimlya, Aidar Sultanov és a Nyizsnekamszki Szcientológia Egyház kontra Oroszország (beadvány száma 76836/01 és 32782/03), a Bíróság mérlegelt különféle beadványokat, melyekben az orosz hatóságok megtagadták azt, hogy Szcientológia Egyházakat vallási szervezetként bejegyezzenek, amelyeket a két egyház alapítói nyújtottak be, a Surgutváros Szcientológia Egyház ((Hanti-Manysi Autonóm Terület, Orosz Konföderáció, valamint a Nyizsnekamszki Szcientológia Egyház (Tatarsztan Köztársaság, Orosz Konföderáció) nevében.
Az elfogadhatósági határozatban az Európai Emberi Jogi Bíróság, miután tanulmányozta a felek által benyújtott számos vitatott iratot, úgy döntött, hogy az Egyház panasza, hogy a hivatalok jogtalanul utasították el bejegyzési kérelmüket, jogos volt.
„A Bíróság a felek beadványainak fényében úgy találja, hogy a beadványnak ezen része súlyos kérdéseket vet fel a tények és a törvényesség tekintetében az Egyezmény alapján, amelynek eldöntése megköveteli az érdemi részek vizsgálatát.”

A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország határozattal egyidejűleg ezek az ítéletek aláhúzzák azt a tényt, hogy a Szcientológia vallást és a Szcientológia vallásos szervezeteket megilletik ugyanazok a jogok, mint más vallásokat és vallásos szervezeteket, a nemzetközi emberi jogi egyezmények alapján, mint amilyen az Európai Emberi Jogi Egyezmény, az OSCE Helsinki Megállapodás, valamint az ENSz Nemzetközi Egyezménye a Polgári- és Szabadságjogokról.

Következtetés

A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország határozat történelmi jelentőségű, nemcsak azért, mert nagyobb vallásszabadságot biztosít a szcientológusoknak, hanem azért is, mert ugyanezt biztosítja minden vallási kisebbség számára is, mind a 46 országban, amelyek aláírták és ratifikálták az Európai Emberi Jogi Egyezményt, és egyetértettek abban, hogy elfogadják az Európában legmagasabbnak tekintett bíróság döntéseit, és azokat követendő példaként fogadják el.

Ez az ügy nagyon jelentős, mert megerősíti, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság a Szcientológia egyházak vallását ugyanúgy bona fide vallásnak tekinti, mint az összes többi hitet Európában, és úgy ítéli meg, hogy ugyanolyan jogok illetik meg az Egyezmény szerint, mint bármelyik más vallási szervezetet.
Az, hogy a Bíróság újra és újra hangsúlyozta a vallásszabadság jogának elvi fontosságát, ebben az esetben szintén nagy jelentőségű. Mivel a Szcientológia Egyházat a Bíróság „vallási közösségnek” tekinti, az Egyezményhez tartozó 46 országban szintén meg kell felelni az Emberi Jogi Bíróság határozata szellemének, amikor a Szcientológia Egyház, illetve a szcientológusok kezeléséről van szó.

Az Európai Emberi Jogi Egyezmény jogalkalmazása egyértelművé teszi, hogy a vallásszabadsághoz való jog eszméjének fényében a 9. cikkely védi a vallásos közösségeket, és ennek alapján a kormányzatnak nincs joga vallásos anyagokat értékelni, és nem hatalmazhat fel hivatalnokokat azzal, hogy széleskörűen ítélkezzenek vallási kérdésekben.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság hangsúlyozta, hogy szabályozó erejét az állam vallási kérdésekben csak a pártatlanság és a semlegesség talaján használhatja. Vallásokkal kapcsolatban még a látszólag ártalmatlan adminisztratív eszközök is halálos ellenségévé válhatnak a vallásszabadságnak.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság egyértelművé tette, hogy míg a vallásszabadság az egyéni lelkiismeret kérdése, szavatolnia és védenie kell mind az egyéni, mind a közösségi vallási megnyilvánulásokat, nyilvánosan is, valamint egy vallási közösségen belül is. A vallási meggyőződéseknek az a természete, hogy másoknak arról tanúságot tesznek, szóval és cselekedettel is. Tehát a szabadságnak azt is magába kell foglalnia, hogy valaki valamilyen vallási meggyőződéssel bírjon, vallását gyakorolja, és vallási eszközöket beszerezzen és használjon. A 9-es cikkely felsorol több módot, ahogyan valaki vallásossága megnyilvánulhat: istentisztelet, tanítás, gyakorlatok, szertartások.

A 9. cikkely magába foglalja azt az elképzelést, hogy a hívek szabadon társulhatnak, az állam önkényes beavatkozása nélkül. Valójában a vallási közösségek autonómiájára elkerülhetetlenül szükség van ahhoz, hogy egy demokratikus társadalomban fennmaradjon a pluralizmus, tehát ez nagyon lényeges védelem, melyet a 9-es cikkely biztosít.
Az Európai Emberi Jogi Egyezmény jogalkalmazása egyértelművé teszi, hogy a vallásszabadsághoz való jog eszméjének fényében, melyet a 9-es cikkely védelmez, a vallások minden ettől eltérő kezelése lényegében ellenzendő és gyanús. Pontosan ez volt az oka annak, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság úgy döntött a Hoffman kontra Ausztria 17 EHRR 293 (1994) ügyben, hogy bármilyen, szokásostól eltérő bánásmód „alapvetően vallási okból nem fogadható el”.

A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország eset megerősíti és megállapítja azt, amit emberi jogi szakértők, akadémikusok és számos nemzeti bíróság már megállapított: a Szcientológia bona fide vallás, és a Szcientológia Egyház „vallásos közösség, melynek joga van mindazokhoz a jogokhoz és vallásszabadsághoz, melyek a hasonló szervezeteket megilletik. Bármilyen kísérlet, hogy a kormányok másképp kezeljék a Szcientológia Egyházat, nem áll helyt az alapos vizsgálat esetén.

A Moszkvai Szcientológia Egyház kontra Oroszország esetben hozott ítélet kiemelkedő jelentőségű a vallásszabadság szempontjából, és nagy hatással lehet Európa-szerte a vallással kapcsolatos jogokra minden olyan országban, melyek az Európai Emberi Jogi Bíróság fennhatósága alá tartoznak.

 


Új hozzászólás

A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező. A HTML kódok használata nem engedélyezett.


Kérjuk rakja össze egere segítségével a jobb felső sarokban látható képet. A kép darabjainak nem szükséges tökéletesen illeszkednie!
twth önkéntes-lelkészek drogmentes-világért  narconon fiatalok-az-emberi-jogokért CCHRlogoblack criminon alkalmazott-oktatastan
Az út a boldogsághoz Önkéntes lelkészek A Drogmentes Világért Alapítvány Narconon Fiatalok az emberi jogokért Emberi jogok Criminon Alkalmazott oktatástan